“Hiszek a rózsaszín világban. Hiszem, hogy a nevetés a legjobb kalóriaégető. Hiszek a csókban, lehetőleg sok csókban. Hiszek abban, hogy erősnek kell lennünk, mikor úgy tűnik, hogy minden rosszra fordul. Hiszek abban, hogy a boldog lányok a legcsinosabbak. Hiszek abban, hogy a holnap egy újabb nap! Hiszek a csodákban.”

Március beköszöntével halvány rózsaszínben pompázó mandulafák jelzik, hogy kezd éledezni a természet.
Épp ezek a csodálatos púderrózsaszín árnyalatú szirmok adták az ihletet, hogy a létező legromantikusabb színnek egy külön bejegyzést szenteljünk.
Hangolódásképp, még mielőtt picit jobban belemélyednénk, álljon is itt Edith Piaf  La vie en rose című örökzöld himnusza;)

A legenda szerint a rózsát-amely eredetileg fehér volt- a tövisébe lépő Vénusz istennő vére festette rózsaszínre. A rózsás jelentésű roseus szót Lucretius alkalmazta a De rerum natura című művében elsőként a hajnalpír leírására. Az ókori Rómában jelentése a megújhodás volt és a rózsában már akkor magát a szerelmet tisztelték. Előkelő rangját mind a szín, mind a virág megtartotta a kereszténység idején is: ekkortól már Mária virágát szimbolizálta. A vadrózsa pedig még mélyebb jelentést kapott: öt szirma Jézus sebeit jelenítette meg.
Nem véletlen e szín vérrel való kapcsolata, hiszen a véredényekkel átszőtt emberi bőr is rózsaszínes. Ebbe ugyan ritkán gondolunk bele, de közvetve így magát az emberi létet szimbolizálja a babarózsaszín csecsemőktől egészen a púderrózsaszín nagymamákig.

Mára a rózsaszín jelentése egybeforr a tiszta, romantikus szerelem színével, mindezen túl a lágyságot, a tisztaságot, az intimitást és a nőiességet jelképezi. Emellett a ragaszkodás, az együttérzés, az idealizmus és a hála jelentését is magában hordozza.

Noha a greenery stílusú esküvők térhódítása miatt a szerelem színe picit háttérbe szorult a dekorációt illetően az utóbbi időkben, de tavasz lévén a legromantikusabb lelkű párokat mi azért nagyon is biztatnánk, hogy bátran engedjenek a La vie en rose életérzésnek életük legszebb napján is.

Főleg az urak szoktak ódzkodni attól, hogy ez a szín kerüljön előtérbe az esküvőjükön, félvén attól, hogy túlságosan „habosbabos”, feminim lesz az összhatás, az ő megnyugtatásukra hozunk néhány példát arra, amikor a rózsaszín nem a nap főszereplője, de utalásképp mégis ott van a szerelem színe.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a rózsaszínnek számtalan árnyalata van, ha sárgával keverjük, akkor kapjuk a melegebb, barackos-lazacos színeket, míg ha kékkel, akkor a hűvösebb, lilás rózsaszíneket, így a megfelelő árnyalat eltalálásával nemhogy haboshabos, hanem egyenesen vagány lesz a hatás.

Nézzük először a bimbódzóan romantikus rózsaszínes-pasztelles hangulatokat, amihez már rögtön a meghívóval is megadhatjuk a kezdő lökést.

Csupa rózsaszín:

  

Zölddel és világoskékkel kevert pasztell álom:

  

Ha arannyal egészítjük ki, nagyon elegáns végeredményt kapunk

   

Egy kis lila máris vagányságot visz az összképbe.

  

És ilyen az, amikor a rózsaszín tényleg mellékszereplő, de még így is hozza azt a hangulatot, amit elvárunk tőle;)

Reméljük, sikerült Titeket meggyőznünk arról, hogy a rózsaszínnek, illetve annak szimbolikájának mindenképp érdemes szerepet szánni az ember életének egyik legszebb napján;)